2012. 6. 24.
VALLÁS…
Védjen meg valaki, félek. Kell
valami tanítás, hit, ami megvéd engem. Mikor elmegy egy ember, van úgy sokszor,
hogy ő maga már nincs itt, de a ruhája még igen és kézzel fogható… Vannak akik,
előszeretettel folytatnak ilyen beszélgetéseket és nem veszik észre, hogy az
egy félautomata szkafander, a lakója pedig, már régen eltávozott. Így vagyunk
mi a vallásossággal is. Hordunk egy olyan ruhát, melyet ugyan az égben szőttek,
de a földön, a sárban áztattak, tiportak, átkoztak… A lélek, amely átszőtte,
régen lemondott róla és csak a halott anyag maradt. Ne a múltban élj, olyat
akarsz birtokolni, ami a tegnap házában lakik. Ha te, a múlt kincseit őrzöd,
légy nagyon óvatos, mert könnyen magába zár az anyag és akkor nincs menekvés.
Az igazságnak nincs múltja és nincs ideje, mert nem a tegnapban él. Ő a
,,maszületett" bárány, a legfiatalabb és a legöregebb, ige. Maga a forrás. Az
igazság, túl van a teremtett világon, nem abból a szövetből szőtték, független
tőle. Gyűjts kincseket az égben, az ég legyen a szívedben, szíved legyen
vallás, és az igazság, legyél te magad…
