2012. 8. 4.
Bújócska…
Kell valami helyette, még nem tudom,
hogy mi, de valami kell. Ezt már rég megtanultuk… Tulajdonképpen nincs semmi
bajom, ezek a problémák elviselhetők és mások sincsenek jobban. Eltelik egy év,
eltelik tíz év, a fiatalság, egy emberöltő és évezredek telnek, szépen csendben…
Az a sok tízezer év, amely nekünk adatott, nem azért van, hogy 99%-át
átaludjuk, szomorkodjunk, elméleteket gyártsunk, mert akkor, csak azt vesszük
észre, hogy már késő és lemaradtunk a legnagyobbról, a polaritáson túli
abszolút létről…
,, Az út mely szóba fogható, nem az
öröktől való…
A szó, mely rája mondható, nem az
örök szó…”
Lao Ce: Az Út és Erény könyve
Ez az idő, a boldogságunk alapköve,
de csak egy esély és csak rajtad áll, hogy élsz vele, vagy elszalasztod ismét…
Keresheted a helyette dolgokat, a pótlékokat, de egyedül az igazság az, mely
elveszi a hiányt, a szomjúságot, a félelmeket. Az igazság a hiány, és más nem
pótolhatja, mert az, maga az Isten.
